Jóllehet a médiazaj sokkal nagyobb az elektromos energia körül, egyre többet hallani a jövő abszolút zöld, tárolható és szállítható energiaforrásáról, a hidrogénről. Közel lehet az áttörés? 18 vezető multinacionális vállalat képviselői találkoztak a COP 23 klímaváltozási konferencián, hogy bemutassák konkrét adatokon alapuló jövőképüket, amely a hidrogén szerepét vázolja fel az energiaellátás átalakításában. A COP 23 céljaival egybecsengő, úttörő jelentőségű tanulmány – amelynek elemzéseit a McKinsey végezte – átfogó és pontos képet tárt a konferencia résztvevői elé.
Tavaly novemberben publikálták Bonnban a Hidrogén Tanács által elkészített tanulmányt, amely azt mutatja be, hogyan tölthetnek be fontos szerepet a hidrogén-technológiák a Párizsi Egyezmény globális céljainak elérésében, vagyis abban, hogy az évről évre súlyosbodó klímaváltozás kezelésére – és a hőmérséklet emelkedésének 2°C alatt tartására – 2050-ig 60 százalékkal kell csökkenteni az energiahordozók használata miatt felszabaduló CO₂ mennyiségét. A tanulmány azt is kifejti, miként jelenthetnek a hidrogén-technológiák hatékony megoldást a megújuló energiák széles körű felhasználására, ezen felül pedig ismerteti a technológiákban rejlő piaci lehetőségeket a 2030 és 2050 közti időszakban.
A tanulmány szerint a gazdasági és politikai szándékok összehangolásával a következő 15 év során a nap- és szélenergia felhasználásához hasonló ütemben, mintegy a kétszeresére nő a hidrogén-piac. Annak ellenére, hogy a hidrogén-technológiák már napjainkban is rendelkezésre állnak, és alkalmazásuk előtt nem állnak komoly technikai akadályok, széles körű elterjedésükhöz mindenképpen szükség van arra, hogy felmérhető legyen a velük kapcsolatos beruházások mértéke és az új üzleti modellek jellege. Néhány területen már sikerült jelentős költségcsökkenést elérni: az elmúlt tíz évben például felére mérséklődött a töltőállomások telepítésének és az üzemanyagcellák gyártásának költsége. A tanulmány készítői attól is jelentős csökkenést várnak, hogy a gyártás a következő évek során ipari szintűvé válik, amihez az ipari szereplők, a befektetők és a szabályalkotók intenzív mobilizálására van szükség.
A Hidrogén Tanács 18 vezető képviselője között volt Takeshi Uchiyamada, a világ legzöldebb és leginnovatívabb autógyártójának tartott, a környezetbarát hibrid technológia mellett az abszolút zéró emissziójú, melléktermékként csupán tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás autók fejlesztésében is élen járó Toyota elnöke épp úgy, mint Benoit Potier, az AirLiquide vezérigazgatója, Prof. Aldo Belloni, a Linde Csoport vezérigazgatója, Woong-chul Yang, a Hyundai Motor Company alelnöke és Anne Stevens, az Anglo American igazgatótanácsának tagja is. Ők ismertették hivatalosan a tanulmányt a Fenntartható Innovációs Fórum (SIF) fő színpadán.
„A Toyota hidrogénnel kapcsolatos kutatás-fejlesztési tevékenysége immár több, mint két évtizedes múltra tekinthet vissza. Az eltelt időben nem csupán a hidrogén üzemanyagcellával meghajtott járművek gyártási költségeit sikerült a vállalat mérnökeinek drasztikusan csökkentenie, de számos, a jövő abszolút zöld technológiájával hajtott tanulmány mellett a Toyota a világon elsőként (és jelenleg egyetlenként) kínál sorozatgyártott, melléktermékként csupán tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás autót Mirai néven, kínálatában pedig emellett már megjelentek a hidrogén üzemanyagcellás targoncák, buszok, és előrehaladott fejlesztések folynak a teherautók területén is.” – avat be Varga Zsombor, a Toyota magyarországi kommunikációs tevékenységéért felelős vezetője.
„Részben a Hidrogén Tanács erőfeszítéseinek, részben pedig annak köszönhetően, hogy a Toyota a valódi zéró emissziós hidrogén üzemanyagcellás technológia mihamarabbi elterjedése érdekében ingyenesen osztja meg versenytársaival az ezzel kapcsolatos több, mint 5600 szabadalmát, a szakértők 2020-tól éves szinten világszerte minimum 30.000 új hidrogén üzemanyagcellás autó értékesítésével számolnak, számuk pedig az infrastruktúra terjedésével, az autók árának és fenntartási költségeinek csökkenésével exponenciálisan növekszik majd. A közösségi közlekedésnek, így a hidrogén üzemanyagcellás buszoknak (és teherautóknak) a kezdeti átmeneti időszakban önmagukon túlmutató szerepe is van: az ő fogyasztásuk ugyanis még a hidrogén üzemanyagcellás személyautók eleinte alacsony száma mellett is rentábilissá teheti a hidrogén töltőállomások üzemeltetését, hozzájárulva az infrastruktúra gyorsabb bővüléséhez, amely magával vonja a technológiával meghajtott személyautók gyorsabb térnyerését is. Éppen ezért ennek kapcsán több országban előrehaladott egyeztetések folynak az üzemanyagszolgáltatók és a helyi közlekedési vállalatok között.” – árulja el a szakember.
„A jövő abszolút zöld, nulla emissziós meghajtását jelentő hidrogén üzemanyagcellás technológia széles körű elterjedésének gátja jelenleg az infrastruktúra, ennek kialakítása azonban, szemben az elektromos töltőhálózattal a ma is meglévő üzemanyagkutak minimális átalakításával egészen gyorsan és költséghatékonyan megoldható, anélkül hogy ezzel megnövekedett terhelésnek tennénk ki az elektromos hálózatot. Japánban 11 piaci szereplő összefogásával már megkezdődött a hidrogén töltőállomás hálózat tömeges kiépítése, így 2020-ra a szakértők már 160 töltőállomással és mintegy 40.000 hidrogén üzemanyagcellás járművel számolnak a szigetország útjain. Az Egyesült Államok a maga 60 hidrogén töltőállomásával ma még gyerekcipőben jár, de az állami támogatásnak (pl. Kaliforniában) köszönhetően rohamléptekkel halad előre. Európában már most bíztató a helyzet, jelenleg 81 nyilvános hidrogéntöltő állomás üzemel kontinens szerte (45 Németországban, 10 Dániában, 6-6 Norvégiában és az Egyesült Királyságban, 4-4 Ausztriában és Svédországban, 2 Hollandiában, és 1-1 Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban és Svájcban), de ha a közeljövőben nyílna töltőállomás Magyarországon, még egy erősen elit klub tagjai lennénk. 2020-ra ugyanakkor a szakértők már összesen 520 európai töltőállomással számolnak (ebből 150 Németországban, 65 az Egyesült Királyságban, 15 Dániában), amiben nem kis szerepe van a kontinens adottságainak a megújuló energiaforrások területén. Kicsit még távolabbra tekintve Németországban 2023-ra már 400, 2030-ra az Egyesült Királyságban pedig 1150 hidrogéntöltő állomás megnyitását várják. Mindezzel a kontinens élen járhat a jövő abszolút zöld közlekedésének megvalósításában.” – teszi hozzá Varga Zsombor.
A Hidrogén Tanács
A Hidrogén Tanács megalapítását 2017 elején jelentették be a Davosi Világgazdasági Fórumon, mint olyan egyedülálló kezdeményezést, amely a legnagyobb vállalatok vezetőit tömöríti, elősegítve a hidrogén-technológiák hasznosítását a világ energia-ellátásának átformálásában. A szervezetben jelenleg 18 nagyvállalat (Air Liquide, Alstom, Anglo American, Audi, BMW GROUP, Daimler, ENGIE, General Motors, Honda, Hyundai Motor, Iwatani, Kawasaki, Plastic Omnium, Royal Dutch Shell, Statoil, The Linde Group, Total, Toyota), valamint az értéklánc 10 fontos szereplője (Ballard, Faber Industries, Faurecia, First Element Fuel (True Zero), Gore, Hydrogenics, Mitsubishi, Mitsui & Co, Plug Power, és Toyota Tsusho) képviselteti magát. A Hidrogén Tanács tagságát alkotó nagyvállalatok együttes árbevétele több mint 1,3 trillió euró, és mintegy 2 millió embert foglalkoztatnak világszerte.