A KDDI telekommunikációs vállalat, az OYO föltani vállalat és a társadalmi felelősségvállalás számos területén aktív Toyota megvizsgálták egy a kormányzatot és a helyi önkormányzatokat katasztrófavédelmi célból támogató információs rendszer létrehozásának lehetőségét, amely a big data adatelemzés és az IoT (Dolgok internete) élenjáró technológiáinak felhasználásával működhet. A vállalatok megállapodtak: próbaüzemben tesztelik a rendszert azzal a céllal, hogy az 2019-re üzembe helyezhető legyen.
A helyi lakosok mindennapi biztonságáról való gondoskodás és a (természeti) katasztrófahelyzetek esetén hathatós támogatás nyújtása a célja annak a rendszernek, amelyben összesítik a KDDI demográfiai mozgásokra vonatkozó adatait, az OYO katasztrófa-megelőzési szenzoraiból származó különféle adatokat és a Toyota összekapcsolt autóiból származó adatokat (illetve az olyan nyilvánosan hozzáférhető adatokat, mint például az időjárási információk), hogy többszintű katasztrófa-megelőzési információs hálózatot hozzanak létre. Ez a rendszer lehetővé teszi majd a japán helyi önkormányzatok számára, hogy a katasztrófák idején felmérjék, mely utak járhatók, és valós időben figyelemmel kövessék az infrastruktúra helyzetét. A rendszer javítja majd a döntéshozatal gyorsaságát és pontosságát az evakuációs határozatok kiadásakor, a forgalomirányításban stb., gondoskodva a helyi lakosok biztonságáról. Mindemellett egy 2018. május 8-án Fukuoka Cityben megrendezendő kiállításon kerül majd bemutatásra a rendszer működése, ahol a résztvevő vállalatok képviselői ismertetik az ehhez kapcsolódó üzleti koncepciót is.
A rendszer kifejlesztéséhez vezető események
A közelmúltban különböző régiókban gyakran előforduló természeti katasztrófákra (például földrengésekre, tájfunokra, helyi özönvízszerű felhőszakadásra, földcsuszamlásokra, havazásra stb.) reagálva a helyi önkormányzatok rendszereket hoztak létre katasztrófavédelmi célú információk gyűjtésére, elemzésére és kommunikációjára. Ezután, többféle döntéshozatali folyamatot követően kerül sor az evakuációs figyelmeztetések kiadására (például forgalomirányítás céljából az utakon katasztrófák előtt és után, és az evakuáció elrendelésére a lakosság körében). Ugyanakkor a helyi önkormányzatoknak egyre több segítségre szoruló lakossal kell számolniuk a népesség öregedése és az egyre gyakoribb abnormális időjárás miatt. Ráadásul a globális felmelegedés egyre súlyosabb, kiterjedtebb és összetettebb katasztrófákat eredményez, és az infrastruktúra is öregszik. Ezért vált szükségessé a regionális katasztrófa-megelőzési rendszerek továbbfejlesztése. A fenti gondok megoldása érdekében fogott össze a három vállalat, hogy közösen elemezzék a rendelkezésükre álló big data adatfolyamokat, kidolgozva a katasztrófákkal kapcsolatos információk gyűjtésére és elemzésére szolgáló hatékony módszereket, és megtalálják az optimális segítségnyújtási módokat a természeti katasztrófák idején.
Az elvárt eredmények
A rendszer lehetővé teszi járművek és okostelefonok felhasználását mobil IoT érzékelőként, hogy adataikkal kiegészítsék a kormányzat, illetve önkormányzatok által telepített, rögzített érzékelőkből származó adatokat. Az új mobil IoT érzékelőkkel begyűjtött különféle adatok összegzése és elemzése lehetővé teszi egy újfajta, kiterjedt infrastruktúra-figyelő rendszer kiépítését, ami folyamatosan – a katasztrófák idején is – használható lesz. Ez javítja majd a döntéshozatal gyorsaságát és pontosságát a kormányzatnál, illetve önkormányzatoknál, mivel lehetővé teszi a katasztrófa közeledtére utaló jelek előzetes észlelését, azok helyszíni megerősítését, a katasztrófavédelmi intézkedések bevezetését (forgalomirányítás, evakuációra történő figyelmeztetés, stb.), a helyszín biztonságának felmérését, illetve a rendszabályok és figyelmeztetések feloldását.
Felkészülés a rendszer gyakorlati alkalmazására
A vállalatok a kísérleti próbaüzemet 2018-ban kezdik el, azzal a céllal, hogy 2019-re a rendszer készen álljon a gyakorlati alkalmazásra. Széles körben együttműködnek majd más vállalatokkal is, amelyek a koncepció továbbfejlesztése érdekében szeretnének részt venni a rendszer gyakorlati alkalmazásában, illetve azért, hogy magánvállalkozásoknak szánt különféle szolgáltatásokat fejlesszenek ki a rendszerből.
A KDDI szerepe
A KDDI azon dolgozik majd, hogy kifejlesszen egy módszert a különféle IoT érzékelőkből származó adatok és a demográfiai mozgások integrált elemzésére a mobiltelefonok cellainformációi, illetve az újonnan kifejlesztett demográfiai mozgáselemzési/előrejelzési technológia felhasználásával (A helyzetmeghatározásra szolgáló Big Data adatokat a KDDI gyűjti az okostelefonokról a tulajdonosok beleegyezésével. Ez olyan, helymeghatározást szolgáló és kiegészítő, pl. nem és életkor információkat jelent, amelyek az egyéni azonosítást megakadályozó feldolgozáson estek át.) Ez az óvóhelyeken befogadott lakosság adatai révén lehetővé teszi majd például a segélyszállítmányok hatékony célba juttatását katasztrófák idején.
Az OYO szerepe
Az OYO felhasználja majd a kormányzat, az önkormányzatok és a kutatóintézetek számára végzett, katasztrófavédelmi és megelőzési tanácsadás területén elért eredményeit és tapasztalatait a különféle érzékelők (vízszintjelzők, dőlésjelzők, szeizmográfok, árvízjelzők, stb.) telepítéséhez az egyes régiókban, hogy folyamatosan figyelemmel kövesse a természeti katasztrófákra utaló jeleket. Ezek az adatok bekerülnek a rendszerbe. Emellett a vállalat részt vesz majd a katasztrófák elhárításában és a lakosság biztonságának megőrzésében, támogatva a helyi önkormányzatok katasztrófavédelmi terveinek végrehajtását végző tisztviselők munkáját.
A Toyota szerepe
A Toyota a Mobilitási Szolgáltatások Platformból származó, statisztikailag feldolgozott adatokat táplálja be a rendszerbe (vészjelző fények, külső hőmérséklet, stb.), illetve lehetővé teszi a forgalmi helyzet vizuális megjelenítését a biztonságosabb körülmények kialakítása érdekében.