Az elektromos autózásban a szilárdtest-akkumulátorok jelentik a következő nagy dobást

Az utóbbi években az öntöltő hibrid elektromos autókhoz (HEV) hasonlóan a hálózatról tölthető, azaz a plug-in hibrid elektromos (PHEV) és akkumulátoros elektromos (BEV) járművek értékesítése is jelentős növekedést mutat. 

A hálózatról tölthető autók területén a legnagyobb figyelem eddig a Teslára irányult, de közben a mára több, mint 13,7 millió hibrid elektromos autót értékesítő, és ennek révén a részben vagy teljesen elektromos autókhoz használt akkumulátorok fejlesztésében minden versenytársánál több tapasztalatot szerző Toyota az elektromos autózást forradalmasító szilárdtest akkumulátorok révén szép csendben beelőzött.

Bár a környezetbarát részben vagy teljesen elektromos meghajtások közül továbbra is egyértelműen a kompromisszummentes közlekedést lehetővé tévő, praktikus öntöltő hibrid elektromos meghajtás (HEV) a legnépszerűbb az újautóvásárlók körében, ígéretes növekedést mutatnak a hálózatról tölthető, plug-in hibrid elektromos (PHEV) és akkumulátoros elektromos (BEV) eladások is. 2018-ban utóbbi kettő együtt a világszintű újautóértékesítések 2,2%-át tette ki (miközben ennél mintegy kétszer több öntöltő hibrid talált gazdára). Iparági felmérések eredménye szerint ahhoz, hogy a ma még a különösen az akkumulátoros elektromos autók esetén rengeteg kompromisszumot (hosszú töltési idő, alacsony hatótáv, szűkös töltő infrastruktúra) igénylő hálózatról tölthető meghajtások részesedése elérhesse az újautóértékesítések 10%-át, az elektromos járműveknek egy feltöltéssel legalább 640 kilométert kellene megtenniük, és a töltés sem tarthatna tovább tíz percnél. Erre ugyan ma még egyetlen gyártó sem képes, az egyébként az abszolút zöld, melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás elektromos (FCEV) meghajtás területén is vezető fejlesztőnek számító Toyota jól halad a fenti küszöbértékek elérése felé.

A japán autógyártó e havi bejelentése – mely szerint gyártókapacitásának jelentős részét a hálózatról tölthető járműveknek szenteli – a szilárdtest akkumulátorok bevezetésén alapul. A Toyota elképzelése szerint ez már akár 2020-ban is megtörténhet, ami két évvel lenne korábban az eredetileg tervezett időponthoz képest. Ez részét képezi az évi 5,5 millió részben vagy teljesen elektromos (HEV, PHEV, BEV és FCEV) jármű értékesítését szolgáló erőfeszítésnek – amit immár nem 2030-ra, hanem 2025-re kíván elérni a vállalat. 

Miközben a Toyota prémium márkájával, a Lexussal együtt a világ legszélesebb, 40 modellből (Európában és Magyarországon 20) álló öntöltő hibrid elektromos (HEV) modellportfóliójáról ismert, már jó ideje tudható, hogy 2020-tól sorban érkeznek majd a két márka hálózatról tölthető, plug-in hibrid elektromos (PHEV) és akkumulátoros elektromos (BEV) modelljei is, mindemellett pedig a hidrogén infrastruktúra kialakulásával párhuzamosan új hidrogén üzemanyagcellás elektromos (FCEV) Toyoták és Lexusok bemutatása is várható.

A Toyota nem lemaradt, tudatosan kivárt akkumulátoros elektromos (BEV) fronton

Bár a világ leginnovatívabb autógyártójaként ismert Toyota mindvégig következetesen és egyértelműen kommunikált, számos iparági elemző felületesen ítélt és úgy látta, hogy miközben a Toyota hozta el az elektromos autók forradalmát a világ első hibrid elektromos autójának bemutatásával két évtizeddel ezelőtt, az akkumulátoros elektromos autók térnyerését a japán autógyártó átaludta. Sőt, sokan úgy vélték hogy a Toyota az akkumulátoros elektromos meghajtás helyett (és nem mellett) egyedül a hidrogén üzemanyagcellás meghajtásban látja a jövő zéró emissziós autózását. Nos, ennél mi sem lehetne távolabb a valóságtól: a részben vagy teljesen elektromos autókhoz szükséges akkumulátorok fejlesztésében minden autógyártónál több tapasztalattal rendelkező Toyota folyamatosan fejlesztett, és miközben a jelen praktikus környezetbarát megoldásának a hibrid elektromos autókat (HEV) látja  – világszintű értékesítéseinek már ma 18%-át, európai eladásainak pedig 50%-át teszik ki a hibridek – akkumulátoros elektromos autókat (BEV) csak akkor kívánt kínálni, mikor a technológia valóban praktikus lesz és kinövi mostani gyermekbetegségeit és korlátait (az alacsony hatótávot és hosszú töltési időt). Most pedig, míg a versenytársak még mindig a jelen korlátos akkumulátoros elektromos meghajtásával működő modellek érkezését ígérik, a Toyota készen áll arra, hogy a vadonatúj szilárdtest akkumulátorok révén letarolja az akkumulátoros elektromos piacot (miközben továbbra is gőzerővel fejleszti a szintén zéró emissziós hidrogén üzemanyagcellás elektromos autókat is).

Na de mi az a szilárdtest akkumulátor?

„Célunk, hogy jövő évi Tokiói Olimpiai Játékokon bemutassuk a nagy nyilvánosság számára a szilárdtest akkumulátorok működését.” – ígéri Shigeki Terashi, a Toyota világszintű kutatásfejlesztési tevékenységének vezetője.

A szilárdtest-akkumulátorok nagyobb energiasűrűséget nyújtanak, mint a Tesla és más versenytársak által alkalmazott lítiumion-akkumulátorok. Ezekben az EV-akkumulátorokban szilárd elektrolitot használnak a lítiumion-akkumulátorok folyékony elektrolitja helyett. A szilárdtest-akkumulátorok révén a Toyota és az őt követő autógyártók anélkül tudják majd megnövelni elektromos járműveik hatótávját, hogy nagyobb akkumulátorkötegeket építenének be. Emellett a várakozások szerint a szilárdtest-elektrolitok – eltérően a jelenlegi lítiumion-akkumulátoroktól – nem lesznek gyúlékonyak (szemben a Toyotával ugyanis a mostani akkumulátoros elektromos meghajtást kínáló autógyártók közül többen szembesültek az akkumulátortűz veszélyével). A Toyota három partnerrel készül megosztani akkumulátor technológiáját: a Subaruval, a Mazdával  és a Suzukival – az elsőben a Toyota 16,8%-os, a másodikban 5,1%-os részesedéssel is bír, míg a Suzukival a másik két vállalathoz hasonlóan stratégiai együttműködésre lépett a részben vagy teljesen elektromos technológiák fejlesztése területén. A Subaru és a Suzuki évekkel ezelőtt létrehoztak már egy technológia-megosztási kapcsolatot a Toyotával, és vannak iparági elemzők, akik szerint a Mazda lesz a következő. A Toyota meggyőzte ezeket a cégeket arról, hogy csatlakozzanak a közös padlólemezekkel, technológiákkal és akkumulátorokkal dolgozó szövetséghez, amelyben valószínűleg a szilárdtest-akkumulátorok játsszák majd a legnagyobb szerepet.

Akié a legtöbb akkumulátor, az mindent visz?

Miközben a Toyota idén januárban EV-akkumulátorok gyártását szolgáló együttműködésre lépett a Panasonic-kal és a két vállalat egy közös vállalat megalapítását is bejelentette, a Panasonic és a Tesla áprilisban befagyasztotta a Gigafactory bővítésére vonatkozó terveket (miután a sajtóhírek szerint a Tesla nem tudta tartani a japán elektronikai óriás felé fennálló szerződéses vállalásait). A fenti ügylet keretében a Panasonic öt kínai és japán akkumulátorgyártó üzem tulajdonjogát adja át az újonnan létesített közös vállalkozásnak. A Toyota ugyanakkor együttműködésre lépett a kínai akkumulátorgyártó óriás CATL-lel és a BYD-del is, amelynek révén  nem csupán saját akkumulátor beszerzéseit diverzifikálja és saját elektromosautó-gyártási terveit pörgeti fel, 5 évet előre ugorva az időben a globális klímacélok teljesítése érdekében, de olyan sztenderdek kidolgozását kezdeményezi, amely a teljes autóiparra – és azon is túl – hatással lehet. A Toyota tehát jól ismerte fel, hogy aki a legnagyobb globális akkumulátorkapacitással rendelkezik a világ legnagyobb autógyártói közül, az rendkívüli versenyelőnyre tehet szert a szigorodó szabályozásoknak és az amúgy is ez irányba változó fogyasztói preferenciáknak köszönhetően a környezetbarát autók irányába eltolódó piacon. Mindennek azért van kiemelt jelentősége, mert az akkumulátorok nagymértékben befolyásolják az elektromos autók teljesítményét, akárcsak az árukat (hiszen az autó vételárának akár 30 százalékát is kitehetik), ezért rendkívül éles a verseny az egyre jobb technológiák fejlesztésében, amelyben a Toyota már eddig is élen járt, a fenti megállapodások révén azonban olyan megnövekedett akkumulátor gyártási kapacitás áll a japán autógyártó rendelkezésére, amely eredetileg is ambiciózus alternatív hajtású terveinek elképesztő mértékű felgyorsítását teszi lehetővé.

Együtt könnyebb?

A Toyota ugyanakkor a teljes piac zöldülése és a globális klímacélok teljesülése érdekében alapvető fontosságúnak tartja a közös szabványok használatának, és az akkumulátorok újrahasznosításának kérdését. A Toyota által felvázolt jövőkép, az úgynevezett EV-ökoszisztéma alapja az akkumulátormegosztás, a járműmegosztás és az információmegosztás. A Toyota ugyankis olyan, a tervek szerint a versenytárs autógyártók számára is felkínált sztenderdizált akkumulátorokat fejlesztett ki amelyek az eltérő márkájú járművek mellett számos egyéb területen energiaforrásul használhatóak az okosvárosokkal kapcsolatos elképzeléseknek megfelelően (legyen szó autókról, munkagépekről, otthonokról, irodákról), szabadon cserélhetőek és nem utolsósorban újrahasznosíthatóak – és az ezt támogató infrastruktúra kialakítása révén megújuló energiaforrások révén tölthetőek. Mindezt az alábbi videó mutatja be: https://www.youtube.com/watch?v=3T69JouS-Yo

Top